Nyitva tartás

Sebészeti központunk az alábbi időpontokban áll rendelkezésére:

Hétfő:	8:30-19:30
Kedd:	8:30-19:30
Szerda:	8:30-19:30
Csütörtök:	8:30-19:30
Péntek:	8:30-19:30
Szombat:	09:00-12:00
Vasárnap:	Zárva

RENDELÉSI IDŐT LÁSD: "Részletesen" gombra kattintva

Részletesen »

Térdkalácsficam (patellaficam, luxatio patellae, patellar luxation)

Mi a patellaficam?

A térdkalács, vagy patellaficam tulajdonképpen egy fejlődési rendellenesség, azaz diszplázia. Térdkalácsficam esetén a térdízület diszpláziájáról beszélünk. Rövid lényege, hogy a térdkalács valamelyik oldalon (test felé eső belső, vagy ún. medialis-, vagy a testtől távolabbi, külső ún. lateralis oldalon elhagyja a combcsont alsó végén levő árkát. A térdkalács e rendellenes időközönkénti, vagy állandó oldalirányú kimozdulása okozza, vagy okozhatja az állat sántaságát

Előfordulás

A térdkalácsficam az egyik leggyakoribb ortopédiai kórkép a társállatok megbetegedéseivel foglalkozó állatorvosi rendelőkben. A kistestű fajták elterjedésével gyakoriságban talán megelőzi az elülső keresztszalag szakadást, mely szintén igen gyakori megbetegedés. Kistestű fajtákban tehát halmozottan fordul elő. Különösen yorkshire terrier, bolognese, pekingi, chiuahua érintettek, de szinte az összes kistestű fajtában előfordul, rájuk a belső oldali (medialis) ficam jellemző. Érdekes, hogy bizonyos nagytestű fajtákban (labrador retriever, golden retriever, akita, malamut) is egyre gyakrabban fordul elő a belső oldali térdkalács ficam. Az 1. képen egy műtét előtt álló labrador már leborotvált végtagja látható. A piros nyíl mutatja a belső oldalra ficamodott térdkalácsot, melynek körülbelül a zöld nyíl hegyénél kellene helyeződni. A külső oldali térdkalács ficam értelem szerűen hasonló ficamot jelent, csak éppen az ellenkező, azaz külső irányba és jóval ritkábban fordul elő. Ez utóbbi inkább nagytestű ebekre (bernáthegyi, ír farkas, kaukázusi, közép ázsiai) jellemző és legtöbbször csípőízületi diszpláziához társul. Macskákban igen ritka kórkép és általában belső oldali ficam jellemző általában csípőízületi diszplázia mellett. Főként maine coon, devon rex és abesszín fajtákban találkozunk vele és legtöbbször mindkét végtag érintett. A 9. képen egy main coon macska térdkalács ficamos végtagja látható. Magyarázatot lásd lentebb.

Hogyan alakul ki?

A térdkalácsficam a térdízületi fejlődési rendellenességek eklatáns példája. A leggyakrabban ugyanis fejlődési rendellenesség következtében alakul ki a kórkép. Igen ritkán a térdízületet ért oldal irányú trauma, vagy rosszul összeforrt csonttörés is szerepelhet okként, illetve első sorban tacskóknál a csánk-ízület rendellenes szögellése okozhat külső oldali ficamot. Ez utóbbiak előfordulása azonban valóban ritkaságszámba megy. A fejlődési rendellenesség fokozatosan, a növekedéssel párhuzamosan alakul ki. Éppen ezért a születés utáni néhány hónapban csupán az igen súlyos esetek észlelhetőek, egyébként fiatal korban kerül diagnosztizálásra a rendellenesség és főként kis testű ebekben nem is mindig okoz tüneteket.

Kialakulása bonyolult tulajdonképpen az egész végtagot érintő deformitásról van szó, mely a térdízületben csúcsosodik ki. A bonyolult kórfejlődés egyszerűsített magyarázatának megértéséhez a 2. kép nyújt segítséget. A képen zöld vonallal jelzett a combcsont hossztengelye és a combnyak tengelye által bezárt szög úgynevezett inklinációs szög. Amennyiben ez a szög a kívántnál kisebb a combcsont kifelé „emelkedik". A térdkalács a comb nyújtó izmainak (a képen sematikusan piros vonal jelzi ezeket)ún. íncsontja, tehát a nyújtó izmok inába ágyazott és ízesül a combcsont alsó végével. Így normál esetben a térdkalács árkában foglal helyet (a 2. képen a bal oldal). A nyújtó izmok a sípcsonti tarajon tapadnak. Ha a combnyak és a comb által alkotott inklinációs szög kisebb, azaz zártabb a kívánatosnál, mint már említettük a combcsont kifelé emelkedik, míg a nyújtó izmok mint egy íjhúr a helyükön maradnak és „kirántják" a térdkalácsot az árkából a belső oldalra, így belsőoldali ficam alakul ki (jobb oldali végtag a 2. képen). Súlyosabb esetben ennek az íjhúr effektusnak az az eredménye, hogy a combcsont aló harmada külső irányban meghajlik (3. képen a sárga vonal mutatja), illetve a sípcsont felső harmada belső irányba hajlik (4. kép sárga vonal), valamint befelé csavarodik is (2. kép). A csavarodás miatt az elülső kereszteződő szalagra fokozott erő hat, így a belső oldali ficam hajlamosít az elülső kereszteződő szalag szakadásra (részletesen lásd: Térdízületi elülső keresztszalag szakadás). A negyedik képen nagyon szemléletesen látszik a kis inklinációs szög (zöld vonalak által bezárt szög) és a térdkalácson áthaladó pirossal jelölt, a nyújtó izmok képzeletbeli erővonala, mely a combcsont hossztengelyétől jóval beljebb helyeződik. Ideális esetben egybe, vagy közel egybe kellene esniük (2. kép bal oldali végtag). A külső oldali ficam ennek ellenkezőjeként alakul ki. Azaz a combcsont hossztengelye és a combnyak által bezárt szög nagyobb azaz nyitottabb a kelleténél. Ezáltal a combcsont befele húzódik és a fent leírt folyamat ellenkező irányban játszódik le, vagyis a térdkalács a külső irányban mozdul ki. Itt kell kiemelni, hogy az inklinációs szög ideálistól való eltérése nem jelent csípő ízületi diszpláziát! A csípőízületi diszplázia ismérveit a csípőízület megbetegedései részben a csípőízületi diszpláziánál tárgyaljuk.

Milyen tüneteket okoz?

Kistestű kutyákban a térdkalács ficam igen gyakori és sokszor teljesen tünetmentes. Amennyiben tüneteket okoz akkor a sántaság legkülönbözőbb formáiban nyilvánul meg. Gyakran (főleg kistestű kutyákban) a normális járás közben az állat egyszer csak felkapja az érintett végtagot, néhány lépést három lábon tesz meg, majd néhányszor hátrafele kirúg és amikor ennek köszönhetően újra a helyén van a térdkalács, tovább folytatja a járást mind a négy végtagon. A tünetek nagytestű kutyákban mindig súlyosabb sántasággal járnak és egy idő után, a kistestűekkel ellentétben, mindenképpen megjelennek a tünetek. Kistestűekben legtöbbször akkor jelentkezik súlyosabb sántaság, ha a térdízületi elülső keresztszalag is elszakad.

A diagnózis felállítása

A patellaficamot súlyosságát tekintve 1-4-ig osztályozzuk. Az első fokú ficam a legkevésbé súlyos, a negyed fokú pedig a legsúlyosabb. A térdkalács ficam meglétére, illetve súlyosságára irányuló vizsgálatok közül legalkalmasabb a fizikális vizsgálat. Állatorvosi ortopéd sebészetben megfelelően járatos állatorvos a térdízület fizikális vizsgálata során pontosan meg tudja állapítani, hogy a vizsgált állat terhelt e térdkalács ficammal, illetve ha igen akkor az milyen súlyossági fokozatba sorolandó, és mi vele a teendő. Az 5. képen a térdízület fizikális vizsgálatának egy lépése látható, mellyel a térdkalács stabilitása kerül ellenőrzésre. Azokban az esetekben amikor a térdkalács ficam tüneteket is okoz, feltétlenül szükséges a térdízület és a csípőízület röntgen vizsgálata. Erre azért van szükség, mert a röntgen felvételeken kiszűrhető az esetleg jelen lévő egyéb kórkép, illetve a szükséges sebészi beavatkozás tervezéséhez is szükséges a radiológiai vizsgálat. A 6. képen egy térdkalács ficam szempontjából egészséges térdízület látható. Észre vehető, hogy a felvételen a térdkalács a combcsont vége felett helyeződik. A 7. képen ugyanez látható macskában. A 8. képen látható, hogy a ficamodott térdkalács a combcsont takarásában helyeződik, a 9. képen pedig 7 hónapos main coon macska ficamodott térdkalácsa látható.

Gyógykezelés

Kistestű kutyáknál amennyiben diagnosztizálásra kerül a térdkalácsficam, ám az tünetmentes, gyógykezelésre nincs szükség. Esetleg megfontolandó az ízületi porcokat támogató táplálék kiegészítés. A tulajdonosnak feltétlenül tudnia kell róla, hogy a kutyája terhelt a rendellenességgel, hisz a diagnózis pillanatában sántaságmentes állat a későbbiekben lesántulhat, illetve a terhelt állatok tenyésztése nem javasolt, hisz öröklődő rendellenességről van szó. Bár, Magyarországon még nem terjedt el, de kistestű ebekben illene a tenyész párokat térdkalács ficamra is szűrni. A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület tagjai a térdkalács ficam szűrését rendelőikben elvégzik és nemzetközileg elismert tanúsítványt adnak a terheltség jelenlétéről, vagy hiányáról. Érdekes statisztika, hogy a Pavlov Kutyája Állatorvosi Ambulancia Sebészeti Központ közel 100 yorkshire terrier páciense közül jelenleg csupán 6 egyedet regisztráltunk, melyek nem terheltek térdkalács ficammal. További érdekesség, hogy a fennmaradó tetemes mennyiségű egyed közül kevesebb, mint 20-at kellet megoperálni és a műtétre került kutyusok közül is a többségük a következményként megjelent térdízületi elülső keresztszalag szakadás miatt mutatott súlyos sántaságot. A 10. képen egy yorki térdízülete látható műtét után. A két nyárs a sípcsonti tarajt rögzíti az új helyén (lásd alább), a sebészi gombok között pedig az ún. Tight Tope CCL technikával pótolt keresztező szalag.

Amennyiben a térdkalács ficam tüneteket okoz, gyógykezelése feltétlenül szükséges. A gyógykezelés pedig mindig sebészi. Két olyan eset létezik, amikor tünetmentes esetekben is szükséges a sebészi beavatkozás. Az egyik a nagytestű kutyákban felfedezett térdkalács ficam. Itt ugyanis a nagy testméret miatt a térdkalács ficam biztosan sántasághoz vezet, továbbá hamar alakul ki az ízületek kopása a ki be járó, vagy folyamatosan a helyén kívül levő térdkalács miatt, ami súlyos ízületi gyulladáshoz az ízület ún. arthrosisához vezet. Az előrehaladott folyamat sokszor műtéttel sem korrigálható megfelelően, így a kulcs a mielőbbi sebészi beavatkozás. A másik eset a kistestű kutyák, vagy macskák súlyos (3.-4. fokozatú) térdkalács ficama. Ezekben az esetekben a térdkalács szinte mindig az ízületen kívül helyeződik, ez pedig az ízület elfajulásához, arthrosishoz vezet, mely a fent leírtaknak megfelelően egy idő után visszafordíthatatlan és folyamatos fájdalmat okoz az állatnak.

Azokban az esetekben amikor tehát a térdkalács ficam sántaságot okoz, minden esetben sebészi beavatkozás szükséges, hisz ilyenkor az ízületet leépítő folyamatok már elindultak, a sántaság pedig az ilyenkor kialakult gyulladás eredménye. Tévedés tehát azt hinni, hogy egy sántság lehet az állat rossz szokása. Ez sosincs így. A sántaság oka mindig fájdalom, azaz gyulladás, így gyógykezelést igényel!

A térdkalács ficam sebészi gyógykezelése egy összetett műtéti eljárás. A műtét megtervezéséhez röntgen felvételek szükségesek. A műtét sokszor több lépésből áll, néha kevesebből. Annek eldöntése, hogy mely lépések szükségesek, illetve a műtét megfelelő kivitelezése ortopédiában járatos állatorvos feladata (lásd alább). Nem megfelelő képzettség esetén a leggyakoribb hiba egy-egy bonyolultabb lépés kihagyása, vagy leegyszerűsítése, melynek súlyos következményei lehetnek akár élethosszig tartó visszafordíthatatlan sántaság, vagy a végtag használatának teljes hiánya.

A műtétet ún. lágyszöveti és csontszöveti technikák alkotják. Mindig az elváltozásnak megfelelően kombinálva. A csontszöveti technikák közül a leggyakrabban alkalmazásra kerülő technika a térdkalács árkának mélyítése és a sípcsonti taraj átültetése úgy, hogy az a térdkalács árkával egy vonalban helyeződjön. A 11. képen egy nagytestű kutya térdízülete látható. Jól kivehető a csont metszésének helye a sípcsonti taraj átültetéséhez és az új helyen való rögzítésre szolgáló két nyárs. A 12. képen ugyanez látható 7 hónapos main coon macskában. Mindezzel elérhető, hogy a 2. képen a függőleges zöld vonal és a piros vonal egybe essen, így a térdkalács stabillá válik a természetes helyzetében. a 13. képen egy main coon macska térdízületének szemből készült felvétele látható műtét után. A fehérrel jelzett finom árnyék a combcsont takarásában a helyén levő térdkalács. A 14. képen a műtét előtti állapot látható és jól kivehető a fehérrel jelzett rosszul helyeződő térdkalács a combcsont belső oldalán. A lágyszöveti technikák a térdkalács stabilitását hivatottak erősíteni a térd pólyáinak megfelelő átalakításával így normál anatómiai viszonyokat kapunk. A csontszöveti technikák alkalmazására szinte mindig szükség van, hisz legtöbbször csontos elváltozásról is szó van, melyek csak csontkorrekciókkal orvosolhatóak hosszú távon. Olyannyira, hogy súlyos esetekben amikor a combcsont alsó harmada túlzottan elhajolt (3. képen egy enyhébb eset), szükség lehet a combcsont kiegyenesítésére irányuló korrekcióra, mely a csont átvágásából és a normális lefutásnak megfelelő rögzítésből áll. Ez utóbbira ritkán van szükség.

Utókezelés

Bár laikusok számára nagyon agresszívnek és drasztikusnak tűnhet egy ilyen beavatkozás, a kutyák és a macskák igen jól reagálnak rá. Gyakran néhány napon belül, de döntően a műtétet követő héten már jobban használja az állat a lábát, mint a beavatkozás előtt. Ez sokszor elbizakodottá teszi a tulajdonosokat és hajlamosak azt hinni, hogy az állat meggyógyult. Ez azonban nincs így! Mivel a csontokhoz is hozzá kellett nyúlni ezek gyógyulása minimum 6-12 hét. Időközönként ismételt röntgen vizsgálatokkal ellenőrizni kell a csontok gyógyulását. Teljesen gyógyultnak csak az a végtag tekinthető, melyet az állat kifogástalanul használ és a csontok is röntgennel igazoltan gyógyultak. Ennek eldöntése azonban mindig megfelelően képzett ortopéd sebész állatorvos feladata. Mindaddig az állat mozgáskorlátozása és az operáló orvos által előírt fizikoterápia kiemelkedően fontos a végtag későbbi kifogástalan működése érdekében!

Térdkalács ficamot diagnosztizáltak a kutyámon. Hova vigyem gyógykezelésre?

Az ortopédiai megbetegedések döntő többségének ismerete az állatorvosi alapképzés tananyagát képezi, míg a sokszor bonyolult és komoly felkészültséget igénylő gyógykezelésük részletes ismerete nem. A ortopéd sebészeti műtétek még a szak-állatorvosi tananyagban sem szerepelnek részletesen, így ezen eljárások elsajátítása mindenképpen speciális egyetem utáni képzést igényel.

Fontos tudni, hogy a minden műtét magában hordozza a szövődmények lehetőségét. Ez alól nem kivétel az ortopéd sebészet sem. Előfordul, hogy egy kiválóan kivitelezett műtét esetén is fellépnek későbbi szövődmények, de tény, hogy az állatorvosi ortopéd sebészetben a szövődmények leggyakoribb oka kellő ismeretek hiányából fakadóan, nem megfelelően kivitelezett beavatkozás. Ezeket a hibákat sokszor nehéz, vagy lehetetlen korrigálni és bár az állat a beavatkozást rendszerint túléli, de jó eséllyel örök életére sánta marad, vagy nem kielégítő módon fog mozogni, tehát az élet minősége romlik, pedig a cél pont ennek az ellenkezője. Megfelelő felkészültséggel rendelkező ortopéd sebész állatorvos minden esetben felvilágosítja a beteg állat tulajdonosát az adott beavatkozás lehetséges szövődményeiről, valamint megfelelően kivitelezett operáció esetén ezek lehetséges százalékos előfordulási arányáról. Nyilvánvaló, hogy ez az arány, azaz a szövődmények kialakulásának esélye szakavatott kézben lényegesen kisebb. A teljes gyógyulás eléréséhez tehát mindenképpen érdemes az kedvencünket ortopéd sebészetben járatos állatorvoshoz vinni. A legtöbb esetben ezt nem az állat tulajdonosa kutatja fel, hisz a lelkiismeretesen dolgozó ellátó állatorvos, amennyiben nincs ortopéd sebészti képzettsége, automatikusan ortopéd sebészhez küldi a beteget. Amennyiben ez nem így történne az alábbiak alapján tájékozódhat:

Magyarországon a kutyák és macskák ortopédiai műtétinek elvégzéséhez szükséges, igazolható állatorvosi ortopéd sebészeti ismeretekkel csupán a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület tagjai, valamint az AOVET aktív tagjai rendelkeznek.

A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület egy több, mint 10 éve működő non-profit szervezet, mely tagjai számára folyamatos továbbképzéseket és szakmai konzultációs lehetőséget biztosít a kisállat ortopédia területén. A tagsághoz szigorú vizsga eredményes letétele szükséges, mely igazolja minden tag ortopéd sebészetben való jártasságát.

Az AO-VET az AO (Arbeitsgemeinschaft für Osteosynthesefragen) non profit szervezet állatorvosi tagozata. Az AO 1958-ba alakult és a mozgás szervek megbetegedéseinek gyógykezelésére dolgozott ki irányelveket, melyeket ma az egész világon alkalmaznak az emberek csonttöréseinek és egyéb mozgásszervi megbetegedésinek gyógykezelésében. Az 1969-ben megalakult AOVET ugyanezen elveket átültette az állatorvoslásba és tagjai azóta is az egész világon elfogadott módon AO (AOVET) elvek alapján operálják a beteg állatokat. Tehát az AOVET elvek alapján végzett műtétek nemzetközileg elfogadott komoly kutatásokon alapuló szabványrendszer alapján kivitelezett eljárások, melyek az állat gyors gyógyulását, a végtaghasználat mielőbbi visszatérését célozzák a lehető legkisebb szöveti trauma mellett. Az AOVET tagjainak az aktív tagság megszerzéséhez egy kurzuson kell részt venniük, ahol elsajátítják a fenti elvek alapján kivitelezett eljárásokat, majd arról számot adnak. Az AOVET a tagjainak számos továbbképzési és konzultációs lehetőséget biztosít.

A Pavlov Kutyája Állatorvosi Ambulancia Sebészeti Központ ortopéd sebészettel foglalkozó állatorvosa dr. Angyal Gábor tagja mind a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesületnek, mind az AOVET-nek (lásd: bemutatkozás-munkatársaink-önéletrajz).

prof. Donald L.Piermattei, DVM, PhD, dipl. ACVS; prof. Gretchen L. Flo, DVM, MS; Charles E. DeCamp; prof. Ann L. Johnson, DVM, MS, dipl. ACVS írásai, valamint saját tapasztalatai alapján összeállította dr. Angyal Gábor, VECAM, cert. AOVET-SA adv., AOVET active memb., MKOE Memb.