Nyitva tartás
Sebészeti központunk az alábbi időpontokban áll rendelkezésére:
| Hétfő: | 8:30-19:30 |
| Kedd: | 8:30-19:30 |
| Szerda: | 8:30-19:30 |
| Csütörtök: | 8:30-19:30 |
| Péntek: | 8:30-19:30 |
| Szombat: | 09:00-12:00 |
| Vasárnap: | Zárva |
RENDELÉSI IDŐT LÁSD: "Részletesen" gombra kattintva
Embolus fibrocartilaginosa
Embolus fibrocartilaginosa
(porcembólia)
Az elnevezésben az embolus szó olyan anyagot jelet ami a vérpályába jutva az apró ereket eltömi és ezzel az adott szerv egy részének megszűnik a vérellátása, így elhalás alakul ki az erecske által ellátott szervrészletben. Tulajdonképpen az infarktus kialakulása is ilyen mechanizmus útján megy végbe és infarktusos területnek az elhalt területet nevezzük. A fibrocartilaginosa szó pedig az általunk tárgyalt embolus porcos jellegére utal. Jelen fejezetben azokkal a megbetegedésekkel foglalkozunk, melyeknél porcos embólusok a gerincvelő vérellátását szüntetik meg bizonyos szakaszokon, ezáltal jellegzetes idegrendszeri tüneteket okozva.
Előfordulása első sorban a fiatal nagytestű ún. nem-chondrodystrophiás fajták. Leírták német juhászban és ír farkaskutyában is. Jelentkezhet azonban kistestű fajtákban is, mint a törpe schnauzer, vagy a yorkshire terrier, valamint igen ritkán megfigyelhető macskában.
A tünetek általában mozgást követően, esetleg trauma kapcsán jelentkeznek. A gerincvelő vérellátási sajátosságai miatt általában egy oldali végtagok, vagy csupán az egyik oldali hátulsó végtag mozgászavara tapasztalható. A kistestű fajtákban fordul elő a nyaki gerincvelő szakasz végének és a háti szakasz elejének az érintettsége. Ilyenkor az azonos oldali végtagok részleges bénulása mellett az autonóm idegrendszerre is kiterjedhet az elváltozás, ami ún. Horner szindróma kialakulásához vezet. Ez utóbbi kórkép, egyéb tünetek mellett az erek aszimmetrikus kitágulását okozza, melyre a például két oldali mellső végtag hőmérsékletkülönbségéből következtethetünk. Ennél sokkal gyakoribb azonban a hátágyéki gerincvelő szakasz érintettsége, ahol a aszimmetrikus esetben valamelyik hátulsó végtag mozgászavara figyelhető meg csupán (1. kép). Megjelenhet azonban a megbetegedés szimmetrikus formában is, ilyenkor mindkét hátulsó végtag helyzetérzékelési zavara szembetűnő. Hátágyéki, vagy nyaki fájdalom csupán a betegség jelentkezésekor figyelhető meg, majd teljesen eltűnik ez a tünet. A neurológiai tünetek általában z első 24 órában elérik a maximumot, azt követően romlás rendszerint nem figyelhető meg.
A tünetek oka akut gerincvelői infarktus, mely úgy jön létre, hogy a gerincvelőt ellátó erekbe a csigolyák közötti porckorong lágy belső magja behatol és elzárja a kis ereket. Ez megtörténhet csupán a gerincvelő egyik oldalán, vagy ritkábban a szimmetrikusan. A vérellátás megszűnése következtében az érzékeny idegszövet elhal, kialakítva ezzel a már tárgyalt tüneteket.
A diagnózis felállítása több lépésből álló vizsgálatsorozatot jelent. Az alapos fizikális vizsgálatkor már feltűnik, hogy a tünetekért felelős nyaki vagy hátágyéki gerincvelőszakasz tájéka nem fájdalmas, ellentétben az adott szakaszokon előforduló porckorongsérvvel. Csupán e tünet hiánya alapján azonban nem mondható ki a diagnózis. A tájékozódó röntgenfelvétel nem informatív, így mindig megtörténik a gerincfestés (myelographia). A betegség korai szakaszában a myelographia eredményeként gerincvelői duzzanat mutatkozhat, de ez később nem jellemző, általában negatív gerincfestés eredménye. A 2. képen a vékony nyilak a festett gerincvelő normál szélességét mutatják, a vastag nyíl pedig egy megvastagodott területet. Érzékenyebb vizsgálatnak számít az MRI a gerincvelőn belüli léziók kimutatására, de ezzel a vizsgálattal sem lehet specifikusan kimutatni magát az embolust. Súlyos esetekben a gerincvelő-folyadék vizsgálat mutathat a betegségre utaló elváltozásokat. Kétséget kizáró diagnózis csak kórszövettani módszerekkel lehetséges, melyekkel kimutatható a gerincvelő ereiben levő embolus. Mivel azonban az utóbbi vizsgálat élő állatban nem végezhető el, a diagnózis az előbbi vizsgálatok elvégzése után kizárásos alapon kerül felállításra.
A gyógykezelés első sorban az állat fizioterápiájából áll. A kórkép jelentkezésekor az első nyolc órában javasolt a metylprednisolon nátrium succinate intrevénás adagolása. A továbbiakban pedig szakszerű fizioterápia adhat segítséget. (Magyarországon a Magyar Kisállat Fizioterápiás Társaság nyújt kiváló segítséget a hasonló kórképekben szenvedő állatoknak.) Szerencsés esetben jelentős javulás mutatkozik az első hét napon, de a kezelés még további két három hónapig biztosan tart. Sajnos amennyiben az ún. mély fájdalom érzés kiesése szerepel a tünetek között, a kórjóslat sokkal kedvezőtlenebb, illetve hátágyéki érintettség esetén a szimmetrikus tünetek szintén kevesebb reménnyel kecsegtetnek, mint a csupán egy végtagon jelentkező kórkép. A felépülés valószínűsége tehát a tünetek súlyosságától is függ. Nagytestű súlyos tünetekkel terhelt kutyáknál sokszor az euthanasia végső megoldás.
Dr. Angyal Gábor
Kapcsolódó képek
Időpontegyeztetés:
52 / 501-694
20 / 9757-974
Rendelési időn kívül:
30 / 645-8569
