Nyitva tartás
Sebészeti központunk az alábbi időpontokban áll rendelkezésére:
| Hétfő: | 8:30-19:30 |
| Kedd: | 8:30-19:30 |
| Szerda: | 8:30-19:30 |
| Csütörtök: | 8:30-19:30 |
| Péntek: | 8:30-19:30 |
| Szombat: | 09:00-12:00 |
| Vasárnap: | Zárva |
RENDELÉSI IDŐT LÁSD: "Részletesen" gombra kattintva
Neurológia
A neurológia az idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozó tudományág. Az állatorvoslásban első sorban a gerincvelői megbetegedések folyományaként kialakult mozgászavar kapcsán közismert, ám a tudományág ennél sokkal szerteágazóbb állatorvosi vonatkozásban is. Az idegrendszert két nagy csoportra osztjuk: a központi idegrendszer, mely fogalmat az agy és gerincvelő meríti ki, valamint a perifériás idegrendszer, mely érző és mozgató idegekből, továbbá az ún. autonóm idegrendszerből áll. Ez utóbbi a nem akaratlagos folyamatokért felelős funkciókat látja el. Ilyenek például a bélmozgás a szív frekvenciájának, változásai, a pupilla tágassága, vagy a mirigyek váladék ürítése.
A központi idegrendszer nevéből is adódik, hogy a szervezet normális idegi működésében ő a főszereplő. A perifériás idegek által összegyűjtött infirmációk a gerincvelőn keresztül jutnak az agyba. Az agy a kapott információt feldolgozza és megfelelő válaszokat küld a szervezetnek az előbb említett úton. Létezik 12 pár agyideg, melyek szintén perifériás idegek, de a gerincvelő érintése nélkül, információik közvetlenül az agyba, ún. agyidegi magvakba jutnakl, a folyamat azonban itt is hasonló, mint az imént leírtaknál. Az agy és a gerincvelő szürke illetve fehérállományból áll. A szürke állomány tartalmazza az idegsejteket, ez a rész az agyban kívül helyezkedik el, míg a gerincvelő keresztmetszetének centrális része a szürkeállomány. A fehérállományban a szürkeállomány idegsejtjeinek nyúlványai pályákat alkotnak és ezen pályákon keresztül történik az információcsere az idegsejtek között, valamint az agyból, illetve a gerincvelőből kilépő perifériás idegek is csupán a szürkeállományokban valamint ún. idegdúcokban levő idegsejtek nyúlványai (axonjai), az azokat körülvevő többrétegű "szigetelő" elemekkel burkoltan.
A perifériás idegek, tehát az egész szervezetet behálózzák, az idegrendszer pedig felelős az akaratlagos tevékenységektől egészen az akarattól független szervezetműködésekig, a test tulajdonképpen szinte minden megnyilvánulásáért. Látható tehát, hogy az idegrendszeri megbetegedések sokszor igen bonyolultak és összetettek. A viselkedési problémáktól a mozgászavaron keresztül a görcsökön át a hátulsó testfél gyengeségig rengeteg kórképért lehet felelős az idegrendszer. Fontos, hogy ilyen megbetegedés gyanújával mindig a tárgykörben megfelelően felkészült állatorvost keressenek fel. Jelen pillanatban Magyarországon ilyen orvosok a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület tagjai, valamint a www.kisallatneurologia.hu honlapon feltüntetett állatorvosok. Jelen fejezet az idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik tünetcsoportonként tárgyalva a megbetegedéseket.
Embolus fibrocartilaginosa
Embolus fibrocartilaginosa(porcembólia)
Az elnevezésben az embolus szó olyan anyagot jelet ami a vérpályába jutva az apró ereket eltömi és ezzel az adott szerv egy részének megszűnik a vérellátása, így elhalás alakul ki az erecske által ellátott szervrészletben. Tulajdonképpen az infarktus kialakulása is ilyen mechanizmus útján megy végbe és infarktusos területnek az elhalt területet nevezzük. A fibrocartilaginosa szó pedig az általunk tárgyalt embolus porcos jellegére utal. Jelen fejezetben azokkal a megbetegedésekkel foglalkozunk, melyeknél porcos embólusok a gerincvelő vérellátását szüntetik meg bizonyos szakaszokon, ezáltal jellegzetes idegrendszeri tüneteket okozva.
Polyradiculoneuritis
Polyradiculoneuritis
Ismert még a betegség, mint akut idiopatikus (ismeretlen kóroktanú) polyradiculoneuritis, Amerikában a mosómedvékkel igazolt összefüggés miatt Coonhound-paralysis névvel illetik a kórképet, vagy a nagyon ritkán előforduló postvakcinációs polyradiculoneuritis is ide tartozik lefolyását, illetve tüneteit tekintve.
Syringohydromyelia
Syringohydromyelia
A betegség elnevezése két külön, de igazából nehezen, vagy nem elkülöníthető kórkép nevének egybevonásából alakult ki. A syringomyelia a gerincvelőn belül kialakuló folyadékkal telt hólyagokat jelent, míg a hydomyelia a gerincvelő közepén húzódó agyvelőfolyadékkal telt ún. gerincvelő csatorna kitágulását jelenti. Gyakran a két folyadéktér közlekedik is egymással, illetve sokszor az elkülönítése a kettő kórképnek nem is lehetséges mivel akár mindkettő jelen van egymás folyományaként. Így a használatos elnevezés a syringohydromyelia.
Szinoviális ciszták a csigolyákon
Szinoviális ciszták a gerincoszlopon
Szinóviának az ízületekben jelen levő az ízületi tok által határolt folyadékot nevezzük, a ciszta elnevezés pedig folyadékkal telt hólyagot jelent. A szinoviális ciszták tehát a csigolyák mozgásában szerepet játszó ízületekből fejlődő ízületi folyadékkal telt képletek.
Időpontegyeztetés:
52 / 501-694
20 / 9757-974
Rendelési időn kívül:
30 / 645-8569








